Fázisjavítás

A fázisjavítás fontossága

Minden villamos fogyasztó számára fontos dolog a saját hálózatán jelentkező veszteségek minimalizálása. A villamos hálózat vizsgálatát korszerű, az MSZ EN 50160 szabvány előírásainak megfelelő hálózatanalizátorokkal végezzük el, a kapott mérési adatokból az új fázisjavító berendezés telepítéséhez szükséges adatokon túlmenően szinte minden villamos paraméter megtudható. Ezek alapján ahol szükséges, ott torlófojtós fázisjavítás telepítését javasoljuk a felharmonikusok okozta zavarok és meghibásodások megelőzésére.

Cégünk saját fejlesztésű, automatikus fázisjavító berendezés családja, a HEKA típusjelű fázisjavító berendezések optimális megoldást biztosítanak bármilyen nagyságú fogyasztó számára. Ezek a fázisjavító berendezések több évtizedes tapasztalat alapján, kizárólag korszerű és megbízható alkatrészekből vannak összeállítva (EPCOS, Janitza Electronics, Moeller, m.Schneider, Weidmüller), ennek eredménye a minden fázisjavító típusra kiterjedő egyéves, teljes körű garancia. A gyártás során Megrendelőink igényeit maximálisan ki tudjuk elégíteni, pl.: új elosztók mellé az azzal megegyező szekrénytípus alkalmazása, vagy szinte tetszőleges méret- és fokozatszám kiválasztás. A fázisjavító berendezések legfontosabb alkatrészét, a PROPHI automatikát több mint egy évtizede alkalmazzuk, megbízhatósága páratlan. Tudásban és szolgáltatásban szintén élenjáró az olasz ICAR  gyártmányú fázisjavító automatika is, amely a megbízhatósága mellett a piacon kapható legkedvezőbb árfekvésű típus.

A fogyasztói berendezések fejlődésével, átalakultak a fogyasztói szokások, főleg a félvezetők általános alkalmazásával, az azok által nyújtott lehetőségekkel. De nem változtak a fizika törvényei! Állandósultak az áramot vezető hálózatok veszteségei, éppen ezért az ezek csökkentésére irányuló törekvések fontossága még inkább előtérbe került. Jellemzően a hálózatokra kerülő berendezések működésükhöz „minőségi” villamos energia ellátást igényelnek, miközben ők is egyre nagyobb mértékben szennyezik azt...

Az említett problémák „orvosolására” vannak műszaki lehetőségek, melyek alkalmazása gazdaságilag is indokolt.

 

A vételezett meddőenergia és a fizetendő felár

A rendszerhasználati díjakat és azon belül a meddőenergia árát is jelenleg a 119/2007. (XII. 29.) GKM rendelet szabályozza. A rendelet meghatározza az elosztó hálózatosok számára a meddőenergia vételezés (induktív), vagy visszatáplálás (kapacitív) után fizetendő díjakat.

A díjmentes induktív meddő villamos energia a minden napszaki hatásos villamos energia százalékában:

 

Feszültségszint                    Határérték %-ban             A határérték feletti nettó díj

 Kisfeszültség                                  25                                     3,60 Ft / kvarh

 Középfeszültség                             30                                     2,60 Ft / kvarh

 Nagyfeszültség                               40                                     2,15 Ft / kvarh

 

A kapacitív meddő villamos energiánál nincs százalékos tűrés, a túlkompenzálás minden kvarh-ját meg kell fizetni!

 

A vételezett meddőenergia csökkentése, azaz a fázisjavítás fontossága

Az említett induktív meddőenergia után fizetendő felár illetve egyéb nemkívánatos műszaki következmények elkerülése érdekében, a fogyasztóknak a meddőenergia igény fellépési helyének közelébe, úgynevezett „helyi források” létesítését kell előtérbe helyezniük. A „helyi források” alkalmazásával biztosítani tudják a villamos energiát termelő- és elosztórendszer illetve a fogyasztói hálózatok üzembiztos és gazdaságos működését.

A fellépő meddőenergia igények megfelelő szabályozásának – napjaink közkedvelt kifejezésével a fázisjavítás kialakításának – több lehetséges eszköze van, de a „legegyszerűbb” megoldási lehetőségeket, a statikus meddőforrások, azaz a fázisjavító berendezés, vagy egyedi kondenzátor alkalmazása biztosítja.

A kondenzátoros fázisjavítás a kedvező meddőgazdálkodási tulajdonságai miatt széles körben elterjed. Előnyei többek között, hogy a szükséges kompenzációs összteljesítmény pontosan összeállítható segítségükkel, üzemük szinte veszteségmentes és karbantartásuk egyszerű.

Gyakorlatilag a meddőkompenzáló, azaz fázisjavító berendezés cím alatt ezek a fázisjavító kondenzátorok vagy automatikus vezérlésű, fázisjavító kondenzátoros fázisjavító berendezés áll. Ezeket valamennyi feszültségszinteken alkalmazzuk, de a leggyakoribb és a legmeghatározóbb a kisfeszültségre (0,4 kV) csatlakoztatott fázisjavító  berendezés, amelyek szinte kizárólag fogyasztói oldalon vannak.

 

A fázisjavító berendezés típusa

A fázisjavító berendezés típusát a hálózati jellemzők határozzák meg, például a fogyasztói hálózat feszültségszintje, felharmonikus szennyezettsége, terheléseinek gyors változása illetve azok lefolyása, stb. A fázisjavítás beépített kondenzátorteljesítményét pedig a hálózatra jellemző hatásos és induktív meddő teljesítménygörbék egyértelműen megválaszolják.

 

A hálózatok feszültségszintjétől függetlenül, többféle típusú/kivitelű fázisjavító berendezés különböztethető meg:

  • emelt feszültségszintű kondenzátoregységekből felépülő, normál kivitelű fázisjavító berendezés;
  • torló-fojtós fázisjavító berendezés;
  • szűrőköri fázisjavító berendezés.

Az említett fázisjavító berendezés fokozatainak kapcsolása, történhet kondenzátor mágneskapcsolókkal vagy tirisztoros-kapcsolók segítségével. (A tirisztoros-kapcsolók alkalmazása a gyors meddőteljesítmény-változást kompenzáló berendezések esetében indokolt és szükséges.)

 

A kisfeszültségű fázisjavító berendezés típusának megválasztása

Általánosságban elmondható, hogy a KÖF/KIF transzformátorok szekunderoldali csonkjai között mérhető vonali feszültségek - a méretlen vezetékhálózat szabványnak megfelelő feszültségszintjének elérésének érdekében - általában mindig nagyobbak, mint a névleges hálózati feszültség.

A  kisfeszültségű háromfázisú villamos hálózatok névleges feszültsége esetén 400V-os feszültségszintet értünk, ezért, egy KIF főelosztóba szerelt fázisjavító berendezés 400V-os névleges feszültségszintű kondenzátora, szinte soha nem a névleges igénybevételnek van kitéve. Ezért, hogy a kondenzátorok élettartamát ne csökkentsük, fojtózatlan fázisjavító berendezés esetében azok névleges feszültségét (harmonikusok által nem vagy kismértékben szennyezett hálózatok esetében) 415 V-ra választjuk.

 

Meglévő fázisjavító berendezések korszerűsítése

Ha már van telepített fázisjavítás, csak nem működik megfelelően, vagy a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg, vagy bővítése, korszerűsítése válik szükségessé, minden esetben tudunk megoldást ajánlani. A szükséges munkálatokat az új fázisjavító berendezésekben is alkalmazott, már a jelenleg érvényes környezetvédelmi előírásoknak megfelelő alkatrészekkel végezzük, így a cserélt alkatrész megbízhatósága maximális, de a többi alkatrészt is átvizsgáljuk, biztosítva ezzel a hosszabb távú problémamentes fázisjavítás lehetőségét. Minden esetben előzetes felmérést alkalmazunk és fontossági sorrendbe állítva a javasolt munkálatokat, korrekt árajánlatot adunk a szükséges fázisjavítás kialakítására. A felmérés kiterjed a fogyasztó egészére, így a legoptimálisabb fázisjavító berendezést tudjuk ajánlani. Egy komplett felújítás után nagy üzembiztonságú, az új fázisjavító berendezéseket megközelítő színvonalú fázisjavítás kerül kialakításra Megrendelőinknél, amivel sok évre megoldódnak a meddőteljesítmény kompenzálási feladatai.

 

EPCOS, Janitza és ICAR aktív felharmonikus szűrőink a hálózat felharmonikus tartalmának megszüntetése mellett a hirtelen fellépő meddőcsúcsok kezelésére is alkalmasak és tetszőlegesen telepíthetők normál és torlófojtós fázisjavítás  mellé is.

 

Kínálatunkban szerepelnek a legmodernebb, gyors terhelés változási viszonyok között is alkalmazható, 10ms válaszidejű tirisztoros fázisjavító berendezések és a mérnökeink által egyedileg tervezett passzív felharmonikus szűrőberendezések.